9.rész

Sziasztok! :) 

Tudom, rég nem hoztam részt,  de egyszerűen nem volt semmilyen ötletem a folytatásra, egészen eddig. Most már megpróbálok gyakrabban részt hozni :) Arra kérnélek titeket, hogy írjátok majd le a véleményetek a részről, köszönöm :) 


Békésen telt a Karácsony, végre a szeretteimmel voltam. Persze hiányzott a foci, és a srácok, de kell pár nap szünet feltöltődésnek.  Végül eljött a nap, a 21. születésnapom. Hangos telefon csörgésre ébredtem, de nem érdekelt, aludni akartam, a párnát a fejemre raktam és próbáltam aludni. De nem ment, még kétszer csörgött a telefonom mikor felvettem.

- Remélem jó indokod van, hogy felkeltettél, bárki is vagy - szóltam bele a telefonba morogva

- Neked is jó reggelt - hallottam meg Cris nevető hangját - Képzeld, jó indokom van. Boldog születésnapooooot -ordibált bele a telefonba

- Szerencséd hogy szeretlek....köszi - mosolyodtam el, rá nem tudok haragudni

- Na és milyen 21 évesnek lenni kislány?

- Ugyanolyan mint 20-nak... - vontam vállat az értelmes kérdésre

- Hú de vicces vagy. Na mond csak, akkor mikor is jössz hozzánk?

- Ööööö 28-án, de nem tudok sokat maradni, mert 29-én Rickiékhez megyek.

-A keresztfiad nem fog majd elengedni, hiányzol neki

- Tudom, ő is nekem, de a keresztlányomékat is muszáj látnom.

- Sok szerencsét, hogy megértse -nevetett fel - Na de én most megyek, nem zavarlak. Még egyszer Boldog Szülinapot kislány, szia

- Köszönöm, szia - tettem le a telefont, majd visszadőltem az ágyba

Még egy kis ideig feküdtem ott, majd beballagtam a fürdőmbe. Lezuhanyoztam, átöltöztem és rendbe szedtem magam, majd lementem a konyhába.

- Boldog Szülinapot kicsim - ugrott a nyakamba anyu mikor leértem

- Köszönöm - mosolyodtam el

- Boldogot hugi, már öregszel - adott egy puszit a fejemre Carlos mire hasba ütöttem

- Hagyd már a húgodat Carlos - szólt rá anyu, majd egy tányér rántottát rakott elém - Jó étvágyat kicsim

- Köszi anyu - köszöntem meg, majd elkezdtem enni.

A nap folyamán többen is felköszöntöttek, a tesóm, nagyiék, a többi rokon, a srácok, és még nagyon sokan. Örültem, hogy ennyien gondolnak rám, jól esett.

December 28-án reggel indult a gépem Madeirára. Anyu nem örült, hogy ilyen keveset voltam otthon, de megértette. Cristianónak írtam egy sms-t, hogy 11 körül érkezik a gépem, és jöjjön ki elém.

Miután leszállt a gép megkerestem a csomagjaimat, majd elkezdtem keresni Crist, de sehol se láttam. Aztán egyszer csak valaki elkezdett nekem kiabálni, odanéztem és egyből elmosolyodtam.

- Szia Katia - öleltem meg Cris nővérét - A drága öcséd hol van?

- Szerinted? Elaludt. - forgatta meg a szemeit mire mindketten elkezdtünk röhögni. - És jól utaztál? - kérdezte miután elindultunk a parkolóba.

- Ahha. Jó újra itt lenni, rég nem voltam.

- Hát igen, anyu mondta is. Ne lepődj meg ha mondani fogja.

- Előre félek - nevettem fel

Hamar megérkeztünk Crisék házához. Már hiányzott ez a hely, szerettem náluk lenni.

Megfogtuk a csomagjainkat, majd Katia kinyitotta az ajtót és bementem. Dolores odarohant hozzánk és megölelt. – Végre itt vagy kicsi Nati, gyakrabban is jöhetnél

- Tudom Dolores, sajnálom, igyekszek többször jönni. - mondtam mikor elengedett

- Gyere, menjünk be a nappaliba, a bőröndöket csak rakd le oda. - mondta, majd én úgy is cselekedtem.

- Nati, de örülök - ölelt meg Cris másik nővére is

- Szia Elma, én is neked. –engedtem el

- Nocsak, engem már észre se veszel? - szólalt meg egy férfi mögöttem

- Dehogyis nem Hugo, mit gondolsz? - mosolyodtam el, majd megöleltem

- Ha jól sejtem az öcsémet meg fogod verni amint lejön.

- Jól sejted, ki fogom nyírni... megígérte, hogy eljön elém, erre alszik... - morogtam

- Nati, szia szívem - jött le Irina és ugrott a nyakamba. - De rég láttalak csajszi, csini vagy.

- Köszi Irina - mosolyodtam el -A drága szerelmedet most kinyírom, ha nem haragszol - mosolyogtam rá ördögien és felmentem az emeletre, mire mindenki elkezdett nevetni.

Bementem Cris szobájába, és a kezemben lévő üveg vizet ráöntöttem. Döbbenten ült fel, azt se tudta, hogy mi van, majd mérgesen nézett rám.

- Natalia te megőrültél??

- Neked is szia. Ezt azért kaptad, mert nem jöttél ki elém - vágtam be a durcát mire odajött hozzám.

- Tényleg...bocsii, elaludtam. Ne haragudj. - nézett rám kiskutya szemekkel

- Nem hatsz meg - fordultam el tőle, de igazából nem is haragudtam rá.

- Mivel engesztelhetnélek ki? 

- Nem is tudom...mondjuk ezzel. - fogtam egy párnát és fejbe vágtam vele. Először fel se fogta, hogy mit akarok, de aztán elvigyorodott és ő is hozzám vágott egy párnát. Kezdetét vette a párnacsata. Nagy röhögések közepette püföltük egymást a párnákkal, mikor arra lettünk figyelmesek, hogy valaki bejött.

- Ti rosszabbak vagytok mint a gyerekek -Irina állt az ajtóban és nevetett rajtunk

- Ez nem is igaz, én már nem vagyok gyerek, ezt te is tudod kicsim - ment oda hozzá Cris és megcsókolta. 

- Blee...lécci ne előttem, hányingerem lesz - erre mind a ketten fejbe vágtak egy párnával és kirohantak a szobából. A nappaliban találtam rájuk, mérgesen néztem rájuk és leültem Catia mellé.

- Úgy látom sikerült az ébresztés - vigyorgott Hugó.

- Ti hagytátok, hogy ezt csinálja? - kérdezte családját Crist, akik csak röhögni kezdtek.

- Apa, viccesen nézel ki -togyogott oda hozzá Junior

- Nati nénikédnek köszönhetem...gonosz egy nőszemély - ültette ölébe a kisfiát, majd adott neki egy puszit.

- Junior, ne hallgass apádra, ezt megérdemelte. - kacsintottam a kicsire aki elkezdett nevetni.

- Ha már mindenki kellően kiröhögte magát rajtam talán mehetnénk enni. - állt fel Cris és elindult a konyhába, mi pedig követtük.

Kellemes időt töltöttem Criséknél, még tortát is kaptam az anyukájától. Tőlük Ricardoékhoz mentem, két napot töltöttem el náluk, majd mentem vissza Olaszországba.

Most épp készülődök a Szilveszteri bulira, amit Kevin barátom, (más néven Kevin Prince Boateng) szervezett. Tele lesz a hely az Olaszországi barátaimmal, és ennek örültem. Miután elkészülődtem hívtam egy taxit, bemondtam a címet, majd elindultunk. Mikor megérkeztem már láttam, hogy sokan vannak, több autó sorakozott az egész utcában. Kifizettem a taxist, majd becsöngettem. Pár pillanat múlva egy vigyorgó Prince nyitott nekem ajtót, látszott rajta, hogy már ivott pár pohárral. 

 - Natiiii –ölelt meg erősen amit csak nevetve fogadtam.

- Drága Prince, te mikor is kezdted a piálást? –kérdeztem miközben beinvitált.

- Neem olyan réég. De nyugi, veled is fogok inni kislány –kacsintott rám, majd befelé mentünk. Tele volt a ház, mindenhol táncoló, és alkoholt fogyasztó emberkék voltak. Nem mindenkit ismertem, de Prince segítségének hála megtaláltam a barátaimat.

- Nocsak nocsak, ide tévedtél báránykám? –ölelt meg Alexandre, ő volt az Olaszországi legjobb barátom

- Ide hát kicsi kacsám –adtam neki egy puszit amit mosolyogva fogadott.

- Na, én nem is kapok puszit? –nézett rám szőke barátom Ignazio Abate.

- De kapsz, na gyere ide –öleltem meg nevetve majd neki is adtam puszit. Gyorsan mindenkit köszöntöttem, majd leültem közéjük. 

- Na és hogy vagy Nati? –kérdezte Robinho

- Vagyogatok. Az ünnepeket végig utaztam, és két nap múlva még egy utazás vár rám –húztam el a számat.

- Mész vissza Madridba? –kérdezte a mellettem helyet foglaló Thiago Silva

- Ahha. De már jó lesz, hiányzik Madrid, a srácok, és a foci –mosolyodtam el

- Na véééégree –huppant le mellém Prince –Elnézést, de csak most volt időm elszabadulni. Nocsak, én csak most látom, hogy mi is van rajtad…Nati, csak nem össze akarsz szedni egy pasit? –vigyorgott rám

- Ezt miből gondolod?

- Hát ez a ruha…minden pasi rémálma, mert hamar izgalmi állapotba kerül.

- Igen? –néztem végig magamon, majd újra ránéztem Princere. –A srácokon nem látni, hogy izgalmi állapotba kerültek volna.

- Csak azért, mert mi már megszoktunk téged ilyen ruhákban. De a csapat új tagjai….ajaaaj, nekik annyi . –mondta Ignacio mire mindegyikőjük felnevetett.

- Nati, igazán felvehettél volna erre valamit még, meg fogsz fázni. –nézett rám Pato

- Te hülye vagy kacsa. Erre mégis minek vegyen fel bármit is? Épp az a lényeg, hogy minél több látszódjon –előzött meg Prince

- Nektek igen, de nekem nem. –nézett rá komolyan Alex

- Mindig ezt csinálja, félt engem a drága. –mosolyodtam el, majd adtam egy puszit az arcára.

- Patinho, csak mert te már láttad ennél kevesebb ruhában is, attól még tőlünk ne vedd el ezt az örömöt –mondta Robinho, mire kellemetlenül éreztem magam.

- Naa. Az már a múlt, és tabu! –nézett komolyan a srácokra Alex, mire ők vették a lapot.

- Nézzétek csak, megjött a mi fiatal barátunk –állt fel Prince, majd üdvözölt egy srácot.

Láttam már játszani, eléggé jóképű gyerek. A hangsúly a gyereken van….Odajöttek hozzánk, mindenkivel lepacsizott a srác, majd Prince bemutatta nekem.

 - Öcsi, ő itt a Milan kabalája, a húgom, Nati. Nati, ő itt a jövő szupersztár tehetsége, a Fáraó

- Szia, Stephan el Shaarawy vagyok, más néven a Fáraó –nyújtotta mosolyogva a kezét amit elfogadtam

- Natalia Araújó Sánchez, de hívj csak Natinak. És igazából nem vagyok a húga, csak mindenki úgy tekint rám –mosolyogtam rá, majd leültünk. A bulin eléggé sokat ittam, a fiúk elkezdték adogatni nekem a piákat, aztán utána már magamtól is ittam. Már azt se tudtam, hogy hol vagyok, arra még emlékeztem, hogy táncolok Stephannal, de utána filmszakadás….

Másnap arra keltem, hogy szétmegy a fejem. Egy idegen ágyban feküdtem, és nem tudtam elképzel, hogy hogyan kerülhettem oda…Mikor teljesen magamhoz tértem észrevettem, hogy nem vagyok egyedül az ágyban…Stephan feküdt mellettem….

Ez nem lehet…lefeküdtem volna vele úgy, hogy semmire se emlékszek?? Nem, az nem lehet…Natalia, mi a francért kellett neked ennyit innod?? –a nagy elmélkedés közepette észre se vettem, hogy felkelt, érdeklődően nézett engem, mikor észrevettem jobban magamra húztam a takarót, és egy kicsit távolabb is csúsztam.

- Jó reggelt. –mosolygott rám..hogy tud mosolyogni??!

- Neked is…Mond csak, mi történt az este??

- Ha arra vagy kíváncsi, hogy lefeküdtünk-e, akkor a válaszom az, hogy nem –még mindig mosolygott –Csak pár csók volt, meg ilyenek.

- Mit értesz az ilyenek alatt?

- Tapi, simogatás, de több nem volt nyugi, időben leálltam.

- Hu….most megkönnyebbültem. Nem miattad van ez, csak nem akartam volna úgy lefeküdni valakivel, hogy azt se tudom, hogy mi van…

- Megértem. De ha nem haragszol én most elmennék lezuhanyozni –felállt majd bement a fürdőbe.

Teljesen megkönnyebbültem. Nem mondom, hogy rossz pasi, de ő még gyerek, hozzám képest…Miután le zuhanyzott én váltottam őt a fürdőben. Mikor végeztem elköszöntem tőle, majd hazamentem. Úgy vettük mintha semmi se történt volna.

Másnap mentem Madridba, elbúcsúztam az otthoniaktól, majd felszálltam a gépre.

A szezonunk nagyon jól alakult, ugyan kiestünk a BL-ből egy borzasztó 11-es párbaj után, de a bajnokságot behúztuk. Ez az utolsó bajnokink, és ráadásul otthon játszunk. Már több meccs óta biztos volt, hogy miénk a kupa, de csak a mai meccs után lesz a hivatalos ünnepség. Én végig játszottam a meccset. Mikor a bíró lefújta a meccset, egymáshoz rohantunk. Mindenki ölelt mindenkit, és közben ünnepeltünk. El se akartam hinni, megható pillanat volt. Rá ugrottam Cristiano hátára és onnan kiabáltam. Majd odarohantam Mourinho-hoz és megöleltem. Minden tiszteletemet, hálámat, és szeretetemet belesűrítettem ebbe az ölelésbe. Mosolyogva mentem be az öltözőbe. Ameddig előkészítették a pályát az ünnepléshez mi már a bajnoki mezünkkel várakoztunk. Sorban mentünk ki, a számaink alapján. Mikor meghallottam, hogy a bemondó srác az én nevemet üvölti kirohantam. Körbe néztem, és el se tudtam hinni amit látok. Az emberek világítottak, és az én nevemet skandálták, nagyszerű érzés volt. Odamentem a pódiumon a srácokhoz, majd megvártunk mindenkit.

Megkaptuk az érmeinket, majd a kupát…Iker és Sergio emelték fel, az egész Bernabeu őrjöngött.

Visszamentünk a pódiumhoz, majd jöttek a beszédek. Iker, Sergio, Cris, végül Pipita. Sokáig eltartott az ünnepség, jöttek a közös fotók egymással, a kupával. Nem is tudom, hogy mikor értem haza, de úgy ahogy voltam az ünneplős mezemben dőltem be az ágyba és nyomban el is aludtam.

Másnap jöttek a gratulációk a családtagoktól, és a barátoktól. Folyamat csörgött a telefonom. A szezonnak vége. 

Épp a konyhában tevékenykedtem mikor nyílt az ajtó. Oda se néztem, tudtam, hogy ki lesz az.

Az illető becsukta az ajtót, majd tett pár lépést, megállt, nyilvánvalóan észrevett, majd megint elindult. Két erős kar fonódott a derekamra, majd éreztem, hogy belepuszil a nyakamba, elmosolyodtam, majd felé fordultam. 

 - Szia szépségem. –még be se fejezte mikor lecsaptam ajkaira. Felültetett a konyhapultra és én átfontam a lábaimat a dereka köré. Percekig csókolóztunk, majd mikor már alig kaptunk levegőt befejeztük.

- Hiányoztál –leültünk az asztalhoz, én az ölébe ültem és átöleltem

- Te is, már megőrültem nélküled –adott egy gyengéd puszit a számra. –Nem tudom, hogy hogyan fogom kibírni a nyarat…

- Ki fogod, mert sokat beszélünk majd telefonon, meg majd ha tudsz eljössz hozzám, nem igaz?

- Persze kicsim, de akkoris…végre őrültem, hogy vége a szezonodnak, és majd tudsz jönni velem mindenhova, erre jött ez az ajánlat…de megértem, én se bírnám ki vezetés nélkül.

- Annyira imádlak –túrtam bele a hajába, majd szenvedélyesen megcsókoltam. A napot az ágyban töltöttünk, és boldogon feküdtem rá a mellkasára, majd hamar el is aludtam.